Nézz ki, csodáld meg a világot
Mikor ma visszanéztem a hétvégén készült fotóimat régi, Szent Ferenci gondolatom jutott eszembe, aminek megfigyelésével órákig tudtam bámulni a busz ablakán végigrohanó tájat:
Nincs mit tenni, a legnagyobb és legkvalitásosabb festő nem más, mint a Jóisten. Az is lehetne a címe, hogy csodáld meg a nagy festő palettáját.
Nézzétek meg, milyen tehetség kell ahhoz, hogy ezeket az egymáshoz tökéletesen passzoló, mégis annyira különböző színeket produkálni tudja? Azok a sárgák és viharkékek, szürkék egymásnak vannak kitalálva. Nem is buheroltam vele szinte semmit, csak a mai napi szentenciát biggyesztettem fel. Többre nincs is szükség.