A tavalyi év utolsó, lusta napjaiban találkoztam ezzel a kis videóval és 2 markáns érzés köszönt vissza bennem megnézés után: 1. miért nem az ilyen elementárisan egyszerű, JÓ embereket emeli piedesztálra a társadalmunk, miért nem ismerjük a nevét??
2. miért nem volt sohasem bátorságom így kertészkedni, ahogy ő tette?
Paraszt gyerek vagyok, arra vagyok szocializálva, hogy kapáljak, de ez a római matróna, még ezt is kibekkelte a gyakorlatból. A gyakorlókertes technika óráknak az volt az egyenes folyománya az életemben, hogy a kertészkedést olyan nehéz és nagyon veszélyes folyamatnak láttam, amit csakis vonalzóval és zsinórmértékkel lehet végezni.
Nem tudom, hogy eddig kiderült e itt, hogy jómagam, bizony nem vagyok az a méricskélős, végiggondolós fajta. De a kertészkedés sem nem bonyolult, sem nem fárasztó, ha ezt a hölgyet nézzük munka közben. Alig várom, hogy földem legyen és kipróbálhassam, már csak összehasonlítási alap gyanánt.
Tetszettek a történetei, amit a férjéről, a társasági életéről mondott,
remélem, megérem azt, hogy én is ennyire békésen tekintsek vissza, hogy
legyen mire visszatekinteni.
remélem, megérem azt, hogy én is ennyire békésen tekintsek vissza, hogy
legyen mire visszatekinteni.
Minimum ugyanilyen ÉLŐ 90 évet kívánok! |
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: