Elnézést, a napokban jelentkezem egy normálisabb bejegyzéssel, de P. szavával élve “őszi fáradtságom” van. Addig hipnotizáljon titeket ez a kis para-szemű jószág. Nem tudok nem a szemébe nézni, őszintén szólva egyre félelmetesebb.
Gyér társadalmi életemben egy régi jó ismerősöm talált meg. 48 órán belül találd meg a kedvenc versed, linkeld be és kérj meg 10 ismerősöd, hogy tegyen ugyanígy. Megértettem a feladatot, 48 óra helyett egy hétre való gondolkodást adott, amikor is rá kellett jönnöm, hogy a kortárs lírának sem szakértője, sem olvasója nem vagyok.
Sajnálom, kedves kortárs költő barátom, annyira örülök a sikereidnek, elolvasom a te írásaidat is, de nem az én nyelvemen szól. Régi vágású vagyok, aki élvezettel fürdik az a múltban.
Ez a vers nem csak idejét tekintve régi, hozzá tartozik az én régi emlékezetem. Még mindig szívfacsaró, ahogyan vágyik/vágyunk a szeretetre.
József Attila
Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.
Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom.
Ostoba vagyok – foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, – távozzon tőlem a félelem.
Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!
Anyám kivert – a küszöbön feküdtem –
magamba bujtam volna, nem lehet –
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.
Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.
1936. május
A rendhagyó lakhelyek sorozatom x-dik részében a lakhatásra alkalmas hajó keresésem osztom meg a nagyérdeművel.
Mindenek előtt leszögezem: nem tudom hogyan lehet egy hajóban elképzelni a családi életet. Legalábbis nem úgy ahogyan először találkoztam a témával még réges-régen Lyonban.
A Rhone parti sétányon magányos postaládák álltak közel a folyóparthoz. Nem tudtam mire vélni, de amikor közelebb mentünk, akkor láttam meg a kövezett kis utakat, majd a lépcsőt egészen a hajótestig. Józan paraszti ésszel azt gondoltam, hogy mekkora hülyeség, éppen a röghöz kötéssel lenyisszantották a dolog szabadság illúzióját. Ahol már postaládád van, ott vagy és kész.
Belegondolva: gyerekeid vannak, iskolába kell járniuk, te dolgozóban vagy. Egyszerűen nem teheted meg azt, hogy felhúzd a horgonyt és végigcsordogálva a folyón kiköss máshol. Nem vagy Johnny Depp féle vándor cigány a Csokoládéból. Akkor miért van hajód?
Egyrészt, mert sokkal olcsóbb az ára és a fenntartása mint egy azonos négyzetméterrel bíró lakás rezsije, vagy vételára. Nincs közös költség, bár biztosan kitalált a városok vezetősége valamilyen adót, díjat, hogy a folyóparton pecózhatsz.
Másrészt, a karbantartás kimerül abban, hogy néha lefested a külső burkolatot és leküldesz egy búvárt, hogy takarítsa meg a kagylóktól, feltéve ha sokáig akarod használni.
Mit kapsz? Egy olyan lakhelyet, aminek garantáltan csendesebb a környéke, mint akármelyik városi lakásnak, baromi jó kilátást, olyan képeslapokra illőt minden este. Ami a legjobb (szerintem) tavasztól őszig élvezheted a szabadtéri, folyóparti étkezést, grillezést, alukát délután stb.
A lakóhajók másik fajtája a vándor lelkeknek szól, akik szeretik hallani ahogy suhannak a vízen. Nem is állandó ott élésre szól.
Északon, németalföld népénél és az angoloknál ismertem meg az ún.”narrow” keskeny hajókat. Keskeny csatorna, keskeny hajó.
Előtte tudtam meg, hogy mivel a franciáknál is kiterjedt a csatornahálózat, ott is vannak ilyen szépségek, nem csak azok a hombárok, amik állandó lakhatásra szolgálnak.
A folyami hajózás azért szimpatikus, mert nincs benne akkora kockázat, mint a nyílt vízi, tengeri hajózásnál, mégis kaland.
Csendes, elmélázó pihenésre alkalmas, amikor nincs más csak Te és a megélt pillanat. Mi lehet pihentetőbb? Fiatalként szabadságolásra, idősként nyári, szezonkalandozásra hív.
Magyarország vízrajza olyan gazdag, Nem értem, miért ne lehetne kis merülésű és méretű hajókkal kényelmesen elfurikázni rajta? Persze északon ez irányított, zsilipekkel szabályozott rendszer, nincs sodrása. Hmmm azt hiszem megválaszoltam a saját kérdésem.
Akkor csak kuriózumként megmutatnék néhány hajó berendezést. Ráestem a kicsi, 2 személyt ellátó hajókra, nagyon szépen meg lehet oldani a kialakítást, ha vesszük a fáradtságot..legfőképpen pénzt.
Elbagatellizálva nem más, mint egy hegyes fém teknő, hátul motor, a teknő felett ráépítve a teteje. Fáj a szívem egyért.
 |
| Még vállalkozás céljára is alkalmas! |
 |
| Akinek számolatlanul áll rendelkezésre a della lovéria |
 |
| Emlékeztetőként: lehetnénk hajós nemzet |
A kutyám különleges helyet foglal el, elvégre nem én választottam bele az életembe, egyszerűen csak belesétált az Ő bumfordi és nagyon kedves módján.
Éppen jókor, egy befelé figyelő időszak társasága volt.
Azóta élőhelyet változtattam, már csak vendégként tudok vele foglalkozni. Nagyon sok mindent amit elértem vele, már elfelejtette. De attól még ő lesz a kiskutya akit én neveltem fel.
http://www.boredpanda.com/beni-the-reason-why-i-love-dogs-1st-pic-june-3rd-pic-november/
A születésnapomon most nyáron készült először ez a sós süti. Nem is süti, annál nagyobb eresztés, mind adagban, mind beltartalomban.
Elő kell készülgetni hozzá, talán most először éreztem, hogy nekem is szükségem lenne egy olyan fasza aprítóra, amit a tv-shop árul.
Kb. 35-40 db lesz belőle és mindenki szerette eddig, nem olyan nagy adag.
A folyamatábra elkészítésekor rá kellett jönnöm, hogy a hiper szuper, meg okos telefonom rosszabb képeket készít, mint a 6 éves, lerottyant előző. Elnézést kérek miatta, az információ szerencsére így is átjön.
Zöldséges, baconos tekercs
Tészta:
80 dkg liszt
5 dkg (1 kocka) élesztő
4+1 dl tej
1 tk cukor
1 csapott evk só
1,5 dl olaj VAGY 10 dkg zsiradék
Töltelék:
25 dkg bacon
10 dkg savanyú uborka
2+1 tojás
1 nagy fej lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
1 kk só
1 nagy (450 ml) doboz tejföl
10 dkg sajt
Lekenés:
2 evk tejföl
1 tojás
Szóráshoz: lenmag, reszelt sajt, szezámmag, mák stb.
Elkészítés:
Minden hozzávaló legyen szoba hőmérsékletű.
Tészta: 1 dl langyos tejbe keverjük bele a cukrot és morzsoljuk bele az élesztőt. Várjunk amíg felfut.
Szitáljuk le a lisztet, tegyük bele a sót. Kezdjünk el felkeverni a tejjel és az olajjal, majd végül a felfutott élesztőt.
Nem áltatlak, egy mócsing lesz, aminél úgy érzed, hogy sohasem áll össze, de nem szabad megijedni tőle! Gyúródeszkára szórjunk egy kis lisztet és borítsuk ki oda. Gyúrjuk át, egészen addig, amíg rugalmas összeállt tészta nem lesz belőle. Ez nagyjából 10 percet vesz igénybe. Takarjuk le és hagyjuk dolgozni az élesztőt 30 percig, 1 óráig.
Duplájára kel! Hatalmas dög lesz, mint egy pöffeteg!
Töltelék:
Amíg kel, addig vágjuk össze a belevalót. Aprítsuk fel az uborkát, a hagymát, a főtt tojást, a bacont. Reszeljük le a sajtot. Előrelátás végett, érdemes 2 felé osztani, mert 2 tekercs lesz.
A fokhagymát és kevés sót keverjük össze a tejföllel, úgy gondolkodjunk, hogy 2 részre osszuk, sőt, takarékossági szempontból vegyünk ki egy keveset a lekenéshez.
Összeállítás:
Nos a lééényt egy éles késsel vágjuk félbe, tegyük félre a többit. Egy lisztezett deszkán nyújtsuk ki. nagyjából 0,5 cm vastagság az ideális, még át tud sülni, de elég vastag, hogy tartson.
A tejföl felével kenjük meg a tésztát. szórjuk meg a zöldségek, a tojás és bacon, a sajt felével. Tekerjük fel, hengergessük kicsit, hogy a szélekre is jusson elég töltelék. Óvatosan vágjunk ferde vonalakat, így lesz szép háromszög. Vigyázva nyúljunk alá és tegyük sütőpapíros tepsibe. Kenjük le a tejföllel felkevert tojással és szórjunk rá valamilyen magot.
Légkeveréses sütőben, 180 fokon, 20 perc alatt átsül, sima gázsütőben kell neki 30 perc.
Győzelem, fényes győzelem! Ahogy eljött a hétvége, pedig csúfos visszaesés. Beleestem a hétvégi asztal bermuda háromszögébe: rántott hús, töltött káposzta, sütemény.
Nem akartam sokkolni a családot azzal, hogy el kívánok fordulni attól, amit egész életemben tanultam, miszerint a húsban az erő. Csak fokozatosan szoktatom őket a tényhez, hogy ezentúl otthon csak a körettel lakom jól.
Nem várom el, hogy külön fogást készítsenek nekem és nem leszek rosszul attól hogy hozzáért a pecsenye az ízlelő szervemhez.
Erőltetettnek érzem, amikor valaki mindent, amin felnőtt, idegenként kezel, csak azért mert ő felhomályosított lett. Nem tagadom megeszek ezután is egy finom húslevest, megkóstolom a friss disznótoros kolbászt. De csak kuriózumként.
De visszatérve arra, amikor magam gondolhattam ki mit eszem, 3 nap után eljutottam arra a szintre, hogy sok idő után először felgyulladt a villany az agyamban. Hónapok óta váram, toszigáltam, hogy alkothassak, de nem ment.
Elszomorított, hogy itt vagyok egy álomállásban, sokat utazhatok a hétköznapokban, de közben elfelejtek hozzátenni valami értékeset az életemhez, én magam.
Kérdeztem magamtól: Mi van az ambícióddal, most hogy dolgozó nő vagy? Hova lett kiskedves?
Bujkáltam a felelősségre vonás alól, ááá sok dolgom van, ááá elfáradok estére. De tudom azt, hogy ha valami ténylegesen érdekel, akkor nem ismerek fáradtságot, vagy szabadidőt.
3 nap után átlendültem, könnyebb lett a gondolkodás, a gyomrom, a közérzetem, jobban aludtam, többet bírtam, felszabadultam. Rám vall, hogy ez most a friss zöldség szezon alkonyán ér el, de olyan gazdagok vagyunk őszi, sőt téli zöldségekben! Legalább végigeszem a sort.
