<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Le Café de Capucine</provider_name><provider_url>https://capucine.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Le Café de Capucine</author_name><author_url>https://capucine.cafeblog.hu/author/le_cafe_de_capucine/</author_url><title>Ünnep reggelén</title><html>Bár 24.-ike reggelére megérkezett a várva várt fehér, zimankósnak tűnő időjárás, hogy erőt adjon az egész napi készülődésre, akárhányszor kinézünk a konyha bepárásodott ablakán.&lt;br /&gt;
Viszont minden jóérzésemre és ünnepbe vetett hitemre szükségem van, hogy mosolyogva kezdjem a napot egy olyan házban, ahol parttalan veszekedést hallok. Nem komoly, nem létkérdés. Annál szomorúbb, hogy milyen makacsul kitart mindkét fél a karója mellett.&nbsp; &lt;br /&gt;
Úgy döntöttem, felteszem a lovacskák szemellenzőjét és nem engedem azt, hogy rosszul induljon ez a fontos nap. Feketeerdő torta, még vár rám.&lt;br /&gt;
Olyan szerencsések vagyunk, hogy van kit szeretnünk és vendégül látnunk ma este. A karácsony varázsa ott is tetten érhető, hogy estére minden ilyen pitiáner veszekedés addig tart, amíg meg nem szólal&nbsp; a csengő...miután elmentek a vendégek, akkor már senki sem emlékszik rá mi volt a kiváltó ok, csak a karácsony marad.&nbsp;</html><type>rich</type></oembed>