<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Le Café de Capucine</provider_name><provider_url>https://capucine.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Le Café de Capucine</author_name><author_url>https://capucine.cafeblog.hu/author/le_cafe_de_capucine/</author_url><title>Tél, ahogy a nagykönyvben megírták</title><html>Most, amikor erre a hétvégére kikiáltották, hogy bizony készüljünk fel a világháborús téli orosz filmjelenetek külső jegyeire. Bizony, bizony sorba fogunk állni a kenyérért, ami forrón akar kiugrani a kezedből, amíg hazaviszed és lovacska módjára kell a lábaidat emelgetned a mély hóba, hogy haladj. Hogy most tényleg nem vehetsz fel magassarkút, esetleg nyaktörés terhe mellett. &lt;br /&gt;
Hogy nem számítsunk arra, hogy valahova eljuthatunk és minden folyó ügyletedet szakítsd félbe, ember, aki élve akarsz kikeveredni innen.&nbsp; Jelenlegi élethelyzetem sűrűségét tekintve ez a pár nap hószünet igazán sokat jelent egy sűrű vizsgaidőszak, egy nyelvvizsga és egy idegőrlő munkahely kipihenéseként.&nbsp; &lt;br /&gt;
Én vagyok csak Robin Scherbatsky, aki direkt azt mondta a new yorki hurrikánra, hogy: &quot;Just a golf time!&quot;? Igen is örülök neki, hogy dobálhatom a kutyámat a hórakásokba, hogy havat lapátolhatok, hogy végre igazán fel kell öltöznöm, hogyha kimegyek, mert nem csak játszásiból van hideg, hogy télen igazán tél van.</html><type>rich</type></oembed>