<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Le Café de Capucine</provider_name><provider_url>https://capucine.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Le Café de Capucine</author_name><author_url>https://capucine.cafeblog.hu/author/le_cafe_de_capucine/</author_url><title>Déli álom</title><html>&lt;div&gt;
Mi olyan áthidalhatatlan dolog ebben a kis országban, hogy ekkora különbségek vannak lét és élet között? &lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
A létet, mint vegetatív, Manslow-i szükséglet piramis alján karistolást értem, amikor alszol, eszel, dolgozol. Azzal szemben, helyezkedik el az ÉLET amikor van valami szép érzet a levegőben, amikor becsukod a szemed és elmosolyodva iszod a reggeli kávéd, felrakod a napszemüvegedet és csak élvezed, hogy süt a nap és közben a hajad összekócolja a jó öreg, alföldi szél. &lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
Rácsodálkozol a bólogató, virágos fákra, tűnődsz azon, hogy csak a hely okozza-e, de mintha itt még a tavasz is mutatósabb lenne, vagy csak te vagy elfogult? &lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
&lt;div&gt;
&lt;a href=&quot;http://1.bp.blogspot.com/-PI4zElYiLek/T5FAEj0QGoI/AAAAAAAAACM/oivUAWtznAc/s1600/201203021601.jpg&quot; style=&quot;margin-left: 1em;margin-right: 1em&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;300&quot; src=&quot;https://capucine.cafeblog.hu/files/2012/04/201203021601.jpg&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
Akárhogy légyen is, a mai napom arról szólt, hogy jártamban-rohantamban a város egyre csak csalogatott: gyere vissza kislány, itt vagy itthon, mit neked egész Hajdú-Bihar, amikor itt van minden. (Ekkor galád módon felsorolta a kedvenc dolgaimat…)&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
A Tűsarok utcád, a pékséged, ahol csokit adnak a kávéd és a csoda szendvicsed mellé, a gyönyörű házaidon köszöngető ablakaid, kilincseid, itt a turkálód, ahol festészeti albumot is vehetsz kilóra, a zsinagógád, a kakasos templomod tiszta téglából, a tűzfalaid, a kilátás a Szent István téri víztoronyból, a Dóm teret körülölelő épületek hosszú, nyitott folyosói, amin öröm végigsétálni, ha nem nézel a lábad elé.&lt;/div&gt;
&lt;div&gt;
Summa summarum: menjetek el kicsit és merjetek lusták és élvhajhászok lenni, úgyis itt a hétvége! &lt;/div&gt;
</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://capucine.cafeblog.hu/files/2012/04/2012030216011-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>