1.0Le Café de Capucinehttps://capucine.cafeblog.huLe Café de Capucinehttps://capucine.cafeblog.hu/author/le_cafe_de_capucine/Mint a csokis bejegyzésemben is megemlítettem, éppen iskolai kötelezettségeimet nyögöm és vergődöm a rám rakott pihe súly alatt. Ez a viselkedés saját magam fejrázását és szemforgatását írja körül, magamra vagyok mérges, amiért nem csináltam meg mikor még bírtam, miért nem szorítottam össze a fogam és kinyögtem. Inkább a katalógus aláírása helyett elmentem kávézni, vagy a tanszékre, hogy fessek.<br /> Most a fejemre szakadt 4 ilyen tantárgy, szombatig lesz egy vizsgám és 2 leadandóm. Olvasom ezeket a tudományos igénnyel, egzakt módon megírt könyveket és csak egy dolog motoz az agyamban: nem szégyelli magát az ilyen, hogy ilyenre pazarolja az aktív kutató éveit? Bizonyára a professzora megdicséri, hogy jáj kislányom, milyen szépen fogalmaztál, volt vagy 4 sor! Teljesen mindegy, hogy ugyanazon szó minden szinonimáját felsorolja, mint teljesen különböző fogalmakat.<br /> Az a jóbarátok epizód jut eszembe, amikor Joey megtalálja a wordben a szinoníma-szótárat, így lesz egy tömör meghívásból, terjengős és érthetetlen pocsolya.<br /> Az írók fejedelme, Umberto Ecco azt írta, hogy elsődleges szabály akármely írói feladat megoldásában, hogy olvasható és élvezhető dolgot hozzunk létre, amit azok is szívesen fussanak végig, akik nem konyítanak a szakterületünkhöz. Valószínű ez a jó ember elméleti írása nem jutott el a neveléstudományi tanszékre. De meg is látszik a különbség abban, hányan olvassák őt és a kényszerűen végigszenvedtetett olvastatókat.   <br /> Az a legkiábrándítóbb az egészben, hogy látom, milyen sok energiát fektetnek ebbe a munkába és egymás között nagyszerűen ping-pongoznak egymás kutatásaival, olyan nagyon fontos világrengető felfedezésekkel, mint például, hogy egy gyerek kötődik az édesanyjához. De hát, ők maguk mondták: Publish or get lost! (Publikálj, vagy vessz el!)     rich