1.0Le Café de Capucinehttps://capucine.cafeblog.huLe Café de Capucinehttps://capucine.cafeblog.hu/author/le_cafe_de_capucine/Kedves gyanútlan, kávéra vágyó barátom!<br /> Ahogy Karinthy főviccmester úr mondta a századelőn: "Nem mondhatom el senkinek, elmondom hát mindenkinek". Ki kell írnom magamból ezt a tortúrát, amiben napok óta vagyunk, pedig Isten látja lelkem, én csak kávézni akartam ÉS még nincs vége kérem szépen.<br /> Kezdődött ugyanis, hogy kiskeziccsókolom kinézett egy bájos és mégis munkahelyen használható, kompakt kávéfőzőt, amivel elérhetővé válik a kávéba tunkolt croissant az esős nyári délutánokon, anélkül, hogy 3 méterrel távolabb kellene mennie kedves kis asztalától, a kereskedelmi árrésről nem szólva.<br /> Megvettük a csodát, úgy hoztam haza, hogy a kocsiban is fogtam a kezemben, csak az első kóstolásnál ért arculcsapásként az íze. Olyan, hogy képes a jó minőségű kávéból egy utolsó, ihatatlan, szívdobogtató löttyöt készíteni. Ha kedves neked a szenvedélyed, ami ehhez az italhoz köt, könyörögve kérlek, ne vegyél elekromos kotyogót! Cukinak, kicsinek, kompaktnak tűnik, de ne csapd be magad.<br /> Pár nap próbálkozás után úgy döntöttem, bevallom magamnak is, megbukott. Visszavittük, természetesen a kiírt három napon kívül, addig élt a remény, hogy esetleg valamit nem jól csinálok, próbálkoztam. De mondották, semmi baj, a szervízükben, mondjuk meg, hogy nem működik, kapunk egy csereutalványt, amit levásárolhatunk. Itt már volt szemforgatás, mert egy olyan terméket küldtek tovább megjavítani, ami nem használatából, gyártáshibájából nem tölti be a funkcióját, hanem a tervezés miatt.<br /> Napok múlva elmentünk a "szervízbe", akikkel előző nap, telefonon közöltem, hogy ők a hivatalos, kirendelt szervezet, akik  a garancialevélben szerepelnek. Először óczkodtak a titulustól, de kimatekoztam velük, hogy mivel a Kígyó utcán nem dobott ki a nagy testvér mást, rájuk gondoltam. Ez hatott.<br /> Az egymás felelősségére mutogatás nagyon szervezett, gondolom, ahogy minden szolgáltatónál vannak begyakorolt és szemforgatással, hüledezve előadott monológok, itt az: Ez nem a mi hatáskörünk, a cég nem hiába találta ki a szabályzatát, mivel, ez a Metro felelőssége, már hóóóónapok óta vannak ilyen problémák velük. Még szerencse, hogy tegnap azt sem tudták, hogy hozzájuk tartozik. <br /> Ok. Be a kocsiba, kibumliztunk a város szélére. Ahol várunk és várunk. Megérkezik egy úriember, aki közli velünk felhőtlen és könnyed hangnemben, hogy a kis hölgy a szervízben "benézte" (milyen szó ez?) tényleg neki kellett volna átvenni de semmi baj, mert érte jön egy ember és elviszi. Bizony most ezt a kis drágát felküldik a nagy Budapestbe, hogy kivizsgálják a panaszomat és ha úgy találják hogy kifogásom helytálló, "megjavítják" vagy kicserélhetjük egy másik ugyanilyenre.<br /> Lejátszódott egy jelenet a szemem előtt, mikor kezeslábasos szakik kóstolgatják és elemzik a kávét, mintha borszakértők lennének és mondogatják: "mmmm Fecókám, sokat javult a bouqet-ja az elmúlt 20 alkalomhoz képest, fölöttébb jó úton haladunk!" és kisújját eltartva megpödri bajuszát.<br /> A párom tett egy nagyon jó ötletet, hogy az agydurrantó helyekhez csatoljak egy diszkrét koordináta linket, hogy a világ másik feléről is TUDJÁK melyik az. De mivel a városban az áruházból egy van, ahogy a debreceni Kígyó utcából is, szükségtelen.<br /> Nem tudjuk még hol ennek a vége, viszont egy biztos, hogy ha legközelebb kafféra vágyom, bizony sétálok érte. <br /> <br />             <br /> <div> <a href="https://capucine.cafeblog.hu/files/2013/07/5298972831_d8c1c824c2.jpg" style="margin-left: 1em;margin-right: 1em"><img border="0" src="https://capucine.cafeblog.hu/files/2013/07/5298972831_d8c1c824c2.jpg" /></a></div> <br />   <br />    richhttps://capucine.cafeblog.hu/files/2013/07/5298972831_d8c1c824c2-150x150.jpg150150