<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Le Café de Capucine</provider_name><provider_url>https://capucine.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Le Café de Capucine</author_name><author_url>https://capucine.cafeblog.hu/author/le_cafe_de_capucine/</author_url><title>Infantilizmus: KELL!</title><html>&lt;div&gt;
&lt;a href=&quot;http://4.bp.blogspot.com/-zTN9p-Kz-UI/UgiZOzZQ97I/AAAAAAAABuA/0AIhcTZuWNM/s1600/aBKYDX1_460sa.gif&quot; style=&quot;margin-left: 1em;margin-right: 1em&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; height=&quot;225&quot; src=&quot;https://capucine.cafeblog.hu/files/2013/08/aBKYDX1_460sa.gif&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
Infantilis hülyének lenni jó, felszabadító dolog. Eszembe jutott erről a kisfilmről, a múltkori szántódi fürdőzés. A másik pár, visszafogott, kedves, sutyorognak, nevetgélnek...mint a normális, felnőtt emberek.&lt;br /&gt;
3 méterrel arrébb mi: hisztérikusan röhögtünk és azon szórakoztunk, hogy meg tudjuk e csinálni a Dirty Dancing vízben táncolós jelenetét, miközben borzasztó hamisan énekeltük a &quot;Time of my life&quot;-ot. Mindkettőnket kergetni lehetne azzal a filmmel, de épp a giccsfaktora és a környékünkön álló, megkövült arcú gyerekek miatt megérte. &nbsp; &nbsp; &nbsp; </html><type>rich</type><thumbnail_url>https://capucine.cafeblog.hu/files/2013/08/aBKYDX1_460sa-150x150.gif</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>