<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Le Café de Capucine</provider_name><provider_url>https://capucine.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Le Café de Capucine</author_name><author_url>https://capucine.cafeblog.hu/author/le_cafe_de_capucine/</author_url><title>Egy malteres hétvége margójára</title><html>Szerepzavarban vagyok : a szüleim kislánya és egy háztartás nőtagjának szerepe csapott össze bennem a hétvégén. Az első építési feladat kis történetünkben, ablakcsere volt.&lt;br /&gt;
A gyerekagyú intfantilis részem csak elszaladt volna a rumlis ház egy olyan sarkába, ami nem ismeri a lecsöppenő vakolatot, a felmosóvödör-fogkefe kínzóeszközt, a piszkos cipők nyomát. Csak szerettem volna a kedves léghajós lámpa burámmal bíbelődni...de a másik részem nem hagyta, mert ugye nem maradhatnak a dolgozó férfiak kávé, tea, keksz, dicséret és egy láthatatlan női kéz által vezérelt seprű nélkül. DE már a célvonalban vagyunk és élvezzük, hogy nem fázik az arcunk mikor reggel felkelünk. A festésbe még nem akarok belegondolni, amúgy is a mi munkánk gyümölcse,gyönyörködni szeretnénk benne!</html><type>rich</type></oembed>