<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Le Café de Capucine</provider_name><provider_url>https://capucine.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Le Café de Capucine</author_name><author_url>https://capucine.cafeblog.hu/author/le_cafe_de_capucine/</author_url><title>Alanyi juttatás minden viszáki kisbabának: egy facsemete</title><html>&lt;div&gt;
&lt;/div&gt;
A tudás hatalom, de vannak olyan morzsái, amelyek tudása nem csak&nbsp; tájékozottá, hanem is szomorúvá tesznek. Tegnap éjszaka nagyon elszomorodtam, mert olyan információkba kaptam bele, amelyek mind arra engedtek következtetni, hogy az én generációm, a még nem létező gyermekeinkről nem is beszélve,&nbsp; már nem lesz képes &quot;kényelmes&quot; és egészséges életminőségben megérni az öregkort. Pedig nekem sohasem volt több vágyam. &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
Erre a mai nap megtaláltam ennek a hallgatag kis embernek az egyszemélyes misszióját, ami totálisan ellent mond a mi önmegvalósítás függő, eredményeket és statisztikákat hajszoló világunkban. Hallottam már rége is róla, de az időzítés és a pozitív tevékenysége annyira megfogott, hogy nem akarok önzőzni vele, lehet hogy mást is felvidít. &lt;br /&gt;
Hmm? Hogy mit csinál?&lt;br /&gt;
Ez az ember bizony elhatározta, hogy olyan gyümölcsfákból fog kertészetet és génbankot alkotni, amiknek se neve, se létszáma, sőt még azok is megboldogultak, akik tudták, hogy létezik. Személyes érdek nélkül, &quot;csak puszira&quot;, ahogy szoktam hallani cinikus megjegyzésként.&lt;br /&gt;
Puszira ad és szentel minden viszáki megszületett gyermeknek egy gyümölcsfát, amelyet az ő tiszteletére hívtak életre és az ún. &quot;&lt;a href=&quot;http://magyarkonyhaonline.hu/magyar-izek/oshonos-gyumolcsfajtak&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Tündérkert&lt;/a&gt;&quot;-be ültetik.&lt;br /&gt;
Puszira megy és saját kontóra kutatja szerte az országban és Erdélyben a rég elhagyott, összedőlt paraszt porták helyén azokat az elvadult egyedeket, amelyekből oltványt hozhat a gyűjteményébe. Elmegy előadást tartani, hogy minél több embernek mondja el, hogy milyen szép helyen lakhatunk és hogy ez az érték, nem a GDP.&nbsp; Azért dolgozik, hogy nekünk is lehessen, ha szükségünk van rá.&lt;br /&gt;
Nem gondoltam volna, de meghozta ez a gondolkodás azt az érzést, amit Szarvas József színművész mondott erre: Nem a 24. órában vagyunk, hanem az első percben.&lt;br /&gt;
A próféta szóljon belőle.&lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;
&lt;div&gt;
&lt;a href=&quot;https://capucine.cafeblog.hu/files/2014/04/tkert-600x400.jpg&quot; style=&quot;margin-left: 1em;margin-right: 1em&quot;&gt;&lt;img border=&quot;0&quot; src=&quot;https://capucine.cafeblog.hu/files/2014/04/tkert-600x400.jpg&quot; height=&quot;266&quot; width=&quot;400&quot; /&gt;&lt;/a&gt;&lt;/div&gt;
&lt;br /&gt;
&nbsp; &nbsp; &nbsp; &lt;br /&gt;
&lt;br /&gt;</html><type>rich</type><thumbnail_url>https://capucine.cafeblog.hu/files/2014/04/tkert-150x150.jpg</thumbnail_url><thumbnail_width>150</thumbnail_width><thumbnail_height>150</thumbnail_height></oembed>