<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Le Café de Capucine</provider_name><provider_url>https://capucine.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Le Café de Capucine</author_name><author_url>https://capucine.cafeblog.hu/author/le_cafe_de_capucine/</author_url><title>2. nap a Molinó printben</title><html>&lt;br /&gt;
Ma visszavittük a meghívókat arra számítva, hogy fülük farkuk behúzva csinálnak egy használható adagot.&lt;br /&gt;
Nos, nemhogy új meghívókat, még egy bocsánat kérést sem kaptunk.&lt;br /&gt;
A tegnapi &quot;szakember&quot;, Jámbor úr (remélem néha beírja a nevét a google-ba) nevét meghazudtolóan elég vérmesen arra alapozta a rossz választásának eredményét, hogy biza nincs a sufniban egy milliós gépünk ami profin behajtja a lapunkat és ami csak nyomdáknak van.&lt;br /&gt;
Persze hogy eltörik a lap, kellett nekünk színeset kérni, ami megmerevíti.&lt;br /&gt;
Ekkor a kezébe nyomtam egy zsír új meghívót, hogy ha ennyire evidens, akkor nézzük már meg, hogy ő milyen profin megcsinálja...&lt;br /&gt;
Szerintetek mi lett az eredmény? Ugyanolyan gány munka, mert rossz tanácsot adott.&lt;br /&gt;
Az ami a legrosszabbul esett, hogy miután feladtuk a harcot, hogy viszontlássuk a pénzünk, mert beláttuk hogy az inkompetens viselkedését nem ismeri be, kifele még csak vissza sem köszöntek. Még a titkárnő sem, mert szolidál a hülyeséggel!!&lt;br /&gt;
Azzal nyugtatjuk magunkat, hogy annyi volt, mintha ettünk volna egy rossz éttermi vacsorát. Kb annyi esélyünk van mindkét panasz orvoslásának.&lt;br /&gt;
Most visszaérkeztünk a kezdetekhez...de a fejemben van egy mondás: &quot; A kudarc nem más, mint esély egy intelligensebb újrakezdéshez.&quot;</html><type>rich</type></oembed>