Bezzeg-Brunó, csak meggyúrja

Épp a délutáni bűnös croissant portyámról visszatérve ugrott be a gondolat az agyamba. Kislyány, csináltál már te leveles tísztát? Neeem?
A válaszom csak egy nagy sóhaj volt és egy konyhai kihívás ígérete. Ránéztem az interneten, hogy miből élünk.  
Ott találtam ezt a gorillára emlékeztető kissé irritáló pasit, Brúnót, akinek hasznos szerepét a társadalomban egy parton lassított felvételnél többre nem taksáltam. Akinek várakozásaimmal ellentétesen boszorkányosan ügyes keze volt és látszik rajta, hogy ért a szakmájához. 
Ő készített croissant, ami olyan duci, majd kicsattan. (Mint amilyen én leszek, ha sokra csábulok el.)
Ez mondatta velem azt, hogy megpróbálkozom a dologgal. A leírt ígéreteknek számomra nagyobb foganatja van, mert számon kérhetőek. Mint ahogy a család életünk elkövetett hibáinak legmakacsabb felemlegetői, úgy a hoppon maradt olvasó is tetteket fakaszthat egy sumákolásra hajlamos amatőr írogató beígért receptjéből. A megvalósításig legyen itt néhány gyönyörű és nyálcsorgató kép erről a “reggeli-mennyországról”.

Egy reggeli hedonistáknak.

Adjunk a kliséknek! Tricolor, szépségpötty, croissant.

Vagy egy croissant alakú “ridikül”, vagy egy arany hordozó doboz a reggelidnek.