Le Café de Capucine

Hétvégi romimádás: Tiszagyulaháza és Berekböszörmény

A kiegészitő munkahelyem egyik legnagyobb előnyének azt tartom, hogy utazhatunk. Eddig is imádtam, hogy a kis poloban faljuk a kilométereket, viszont a közelmúltban vettünk egy kis tankot, egy berlingót, amibe belefér a toronyóra lánccal, egy kutyaház és 2 bicikli. Igen, végre kinyújthatja az ember a nyakát, a lábát, akár cilinderben is vezethetne.  Nagyon tanulságosnak érzem… Tovább »

London II. nap

Ne haragudjatok kérlek, hogy ennyire húztam a beszámolót…csak részben igaz az, hogy sok dolgunk volt. Jó, jó belátom azért tartogatom magamnak ezeket a dolgokat, mert olyan jó benne élni…bevallom, mióta hazajöttünk, az én agyam még mindig a londoni utcákat rója, nem akar hazajönni. Pedig, Isten látja lelkem, több dolog belefért volna ennyi időbe, amennyit mi… Tovább »

“Grand Designs”, most épp szemétből

Adott a kekec, sokszor rosszindulatú, száraz humoráról ismert műsorvezető, aki mindig az ördög ügyvédjét játsza. Ez a kezdeményezés még belőle is kihozta a szentimentális, picsogó álmodozót. Pedig, bizony ott szipolyozta a házat készülésekor, ahol nem szégyellte, rendes művészettörténészhez illően. Még egy nagy pirospont a műsor mellett: olyan ember vezeti, aki ténylegesen tisztában van azzal, milyen… Tovább »

Disney, te tetted EZT!

Is, mondhatnám. Hosszú, dörgedelmes beszédben húzhatnám le azt a máig ívelő hatást, amit a felfújt, befésült, tökéletes hajú mesehősnők tettek az azóta felnőtt 2-3 nemzedékkel. Nádszál derekuk a csillogó ruhában várja a herceget és bizony nagyon zabos, ha szegény hús-vér férfi nem tölti ki eléjük udvariasságból az itókát. A Disney az a Barbi álom, ami… Tovább »

Családi ház (hobbit-luk) Walesben

A hétvégén került szóba a földház kérdés, ugyanis nekem nagyon tetszik. A kistestvérem megemlítette, hogy látott egy házat az interneten, amit egy millió forintból építettek meg. Csak az orrunk alatt szigorúan, de megmosolyogtuk a naivitását, szegény, ha tényleg létezne ilyen, akkor biztosan többen használnák ki. DE nekem buzerálta a fantáziám, a bennem lévő idealista naíva… Tovább »

Debrecen, régi képeslapokon

Most ismerkedem újra meg Debrecennel. A modern vonalvezetés, a koncepció, az ideológia szerint való építkezés lebutított formájaként tanultunk annak idején a szoc-reálról. Természetesen nem vitatom az éra képzőművészeinek érdemeit, akármilyen csillag alatt is alkottak, a szakmai felkészültségüket nem lehet megkérdőjelezni. Ha csak a helyi dolgoknál maradunk, Domanovszky Endre hatalmas falfestményére/muráliájára gondolok ami mindig el tud… Tovább »

Sajnálkozás a legszebb disznó hizlalda felett

Ez az írás lehetőséget ad arra, hogy így emlékezzek meg erről az egykoron mutatós lakhelyről.   Rá akarok mutatni tágabb hazám, Hajdú-Bihar Megye, azon belül Debrecen egy számomra kedves pontjára. Nem szándékom adatokkal, tényszerűen bemutatni ezt az épületet, nem is tudnám, hiszen kevéssé veszik számításba a létezését. Viszont annyit megengedek magamnak, hogy a nevét és… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!