Le Café de Capucine

Első találkozásom ezzel a növénnyel és aha élménnyel főztem, ugyanis 28 évesen jöttem rá, hogy a pritamin paprika és a kápia, csupán formai eltérésekkel rendelkezik. Meg persze árban sem egyenlő súlycsoport.
Gyerek koromban sohasem ettünk ilyet, de a tudatlanságom nem tarthatott örökké.
Barna rizst is tegnap ettem először életemben. Amíg szezon lesz, addig néhányszor még előveszem ezt a fogást, mert meglepően finom. Tegnap este későn értünk haza, ez a szegény ember rendelt nekünk vacsorát, de amíg kiszállították, addig elkészült ez is, isteni illatokat eregetett a konyha környékén. A pizzafutár nézhetett, hogy milyen fura szerzetek vagyunk, hogy vacsorát főzök, miközben jön a felmentés.
Másnapra jó kis ebéd lett, bár sanszos volt, hogy kieszem a tölteléket még betöltés előtt. Csorog a nyálam a déli szünetig.
Minden a rizzsel kezdődik. Mielőtt nekikezdünk a fogásnak, rakjuk fel
főni 3x-os vízben. Mivel fél óra a főzési ideje, legyünk takarékosak,
főzzünk nagyobb mennyiséget és 2 fogásra elegendő rizs lesz. 1-2 napig
lehet hűtőben tárolni.
Egy kettő decis pohárral főztem tegnap, az egy literes kis lábos, majdnem a pereméig duzzadt.

Hozzávalók:
4 db kápia paprika
15 dkg barnarizs ( megfőzött súly)
1 csapott evk NaCl
1 szál sárgarépa
1 gerezd fokhagyma
1 tk curry (mindent életre kelt)
10 dkg darált marhahús (kiszakadt a hahotától a hentes, hogy ezzel mit akarok főzni)
1 tk zsír, olaj
1 fej vöröshagyma
2 kis paradicsom (mert a hűtőben voltak, szaftossá teszik a rizst)

Elkészítés:
A darált húst kevés zsírral pirítsuk át egy forró serpenyőben, úgy, hogy kérget kapjon. Adjuk hozzá a felkockázott hagymát, a paradicsomot darabokban, és az apróra vágott, vagy zöldséghámozóval kapott vékony lapokat, szeleteket a répából. Látványos és hamar átsül. 
Sózzuk meg, adjuk hozzá a curry-t. Keverjük bele a rizst. Pirítsuk egy két percig.
A paprikának skalpoljuk meg a csumáját és emeljük ki a belső fehér szálaival együtt. Vágjuk keresztet a hegyes végére.
Töltsük meg a rizses töltelékkel és vékonyan olajozzuk be a paprika külső héját. Fektessük egymás mellé őket egy sütő tálban.
20 percig magas hőmérsékleten süssük, míg a paprikák össze nem esnek.

A köles jó, a köles finom. Ízlelgesd ezt a mondatot, mert ha hetente legalább egyszer ebből az apró arany golyóból, akkor az összes belső szerved, a hajad, a bőröd sikítva fog könyörögni a következő porcióért. Ez azért nem rossz kilátás. Úgy tehetsz jót saját magaddal, hogy nem kell a homlokodra kiírni, azzal a fancsali képeddel, hogy épp egészségprogramon vagy és azzal próbálod az ízbeli hiányosságokat elfedni, hogy koncentrálsz az étel egészséges mivoltára.
Nincs jellegzetes íze, nagyon simulékony matéria, ami mellé odarakod, engedelmesen átveszi. 
Magában is fogyaszthatod, de egy finom sülthöz is kiválóan illik.
A magamban csak “Frankeinstein paradicsomnak” becézett bikaszív paradicsom pont elég nagy volt ahhoz, hogy szépen meg lehessen tölteni. Jelen esetben kölessel és zöldségekkel, tetejére pöttyintettem egy kis cottage cheese-t, hogy szépen rásüljön és mutatósabb legyen.

Hozzávalók:  (4 személyre)
4 db bikaszív paradicsom
5 dkg köles
1 tk só
1 kk oregano (szárított)
2 gerezd fokhagyma
1 fej vöröshagyma
1 szál sárgarépa
1 evk zsiradék

A kölest 3x mennyiségű forró vízben kevés sóval elkezdem főzni. 10 perc főzés után félrerakom lefedve. Félbe vágom a paradicsomot. Egy tálba kikaparom a belsejét. Egy centi vastag “héjat” hagyok, hogy tartsa a beltartalmat. A kiszedett belső húst nagyobb darabokra vágom.
A hagymát felkockázom és zsiradékon elkezdem üvegesre pirítani. Hozzá adom a fokhagymát és a kockázott paradicsomot, az oregano-t. Meghámozom a sárgarépát és a zöldség hámozóval vékony, hosszú szeleteket vágok a keverékbe.
Néhány perc után hozzáadom a már megfőtt kölest és összeforgatom.     
Megtöltöm a paradicsomokat és egy alufóliával bélelt tepsibe rakom. A tetejére szórhatunk zsemlemorzsát, de most inkább egy kis sajtot választottam.
25 percig magas hőmérsékleten süssük.    

Az átállás, hogy egészségesebben, legfőképp kikerülve a húst étkezzünk olyan nehézség a hétköznapjainknak, amit nem tudtam megugrani abban a 3 aktív órában, amit esténként otthon töltünk. Annyiban változik az eddigi gyakorlat, hogy változatosabban használom a gabonaféléket, elhagytuk a fehér cukrot, a régi fehér liszt készlet fele fele arányban bekeverésre került tönköly liszttel, a fehér sót már csak lábfürdőhöz használom. Lehet, hogy a bányasó szürke és összeáll, de sokkal  jobb szívvel sózom azóta az ételt.
A húsevésről sokat beszélgettünk, arra jutottunk, ha három naponta eszem, durván heti kétszer, már tettem valamit, persze ez csak kis lépés.
Ez a recept is a hétvégi esős időt kívánkozik színesebbé tenni, húsos fogás, amit nem csak nézni, hanem csodálni érdemes a szép színek, az komplex íze miatt.
Mostanában mindig kapunk egy egy doboznyi paradicsomot, mindenhez esszük. Kacsazsíros kenyérhez, a nagyokat megtöltve, a kisebbeket omlettbe darabolva, pörköltbe, sült mellé, vagy csak magában.
Hétvégén, a levében főztem és sütöttem meg a csirkét gombával, répával, igazi őszi színek voltak.

Hozzávalók:
8 db bőrös csirke felsőcomb
20 dkg “lucullus” paradicsom
1 nagy szál sárgarépa
9 nagyobb fej gomba
só, bors
5 dkg sajt  

Elkészítés: A paradicsomot szeleteljük nagyobb darabokra, a gombát hámozzuk meg, pattintsuk ki a tönkjét. A tönköket tegyük félre, hámozzuk meg és kockázzuk fel sóval, borssal. Belülről kell ízesítenie a húst.
 Hámozzuk meg a répát, karikázzuk fel. A feldarabolt zöldségeket, nagyjából forgassuk össze, enyhén sózzuk, borsozzuk, a felét egyengessük el egy tűzálló tálban.
A csirke darabokat mossuk át, sózzuk meg, a kis gomba darabokat töltsünk bele egy-egy kanálnyival az állat bőre alá. A töltött combokat tegyük a zöldség keverék tetejére.
A másik felét tegyük a húsra, figyeljünk arra, hogy el takarja, mert különben a sütés végére megég a bőr és kiszárad a hús.
A zöldség tetejére szórjunk sajtot és fedés nélkül (ezért van a zöldség) süssük a sütőbe, alacsony lángon. Akkor van kész, amikor összeesnek a zöldségek és a hús, mikor elfő szinte az összes leve.
Nem kell alá sem zsiradék, sem víz.

A szüleim, szeptember 7.-én ünnepelték a 29. Házassági évfordulójukat. Az esemény előtt gondolkodtunk, mit adjunk ajándékba, de mikor kistestvérem elkotyogta, hogy milyen ajándékokat vettek egymásnak, lemondtam minden tervemről.
Utolsó lehetőségként fél órával az érkezésük előtt elkezdtem sütit csinálni. A süti kinézete ellent mond az alkalomnak, mert olyan bagatell és kis csúnyácska is a a szentem. De akinek nincs ideje elmenni vásárolni, abból főz, amit otthon talál.
De az én legnagyobb megdöbbenésemre, mindenki emlegeti milyen finom volt és hogy csinálhattam volna többet.
???? Összeférhetetlen. Családom másik 2 nőtagja profi cukrásznak elmehetne.

Rest kekszes, almás szelet

Hozzávalók:
200 g háztartási keksz darabokra törve
50 g vaj
4 kisebb alma
1 tk őrölt fahéj
2 tojás
2 evk mazsola (átmosva)
2+1 evk cukor
1 dl tej

Elkészítés: a kekszet nagyjából törjük szét, csak annyira, hogy ne maradjon épp darab. Adjuk hozzá a mazsolát.
Öntsük fel a tejjel, törjük bele a tojást, hogy elkezdjen puhulni.
Az almák magházát emeljük ki és héjastól reszeljük bele a kekszbe. Cukrozzuk és fahéjjal ízesítsük, óvatosan keverjük össze.
A vajat olvasszuk meg, keverjük bele.
Egy gyümölcstorta formát, vagy kis tepsit kenjünk ki kevés vajjal és keksz porral. Öntsük bele a masszát, egyengessük el. A tetejére szórjunk egy kanál cukrot, hogy ropogjon mikor esszük.
Durván 45 percet sütöttem.

Néha szükségünk van egy ilyen nagy kövér macskára, akinek olyan magabiztos kisugárzása van,
Emlékeztet egy régi csoporttársamra, akivel mindig jókat nevettünk. Igazi jó barát a mai napig.
Neki voltak hasonló megszólalásai a saját képeiről, például: vigyázz, ne érj hozzá a mai munkámhoz, mert megégeti a kezed a tehetségem!
Vagy egy klasszikus: megtekintése, csakis napszemüvegben lehetséges, nem bírnátok elviselni a fényét!

Tudom, meredek, ő is tisztában volt azzal, hogy hogy nem tud minden nap tisztán zseniálisat alkotni, csak magát doppingolta néhány keresetlen jó szóval. Egyszerű és hatásos módszer, hogy ne ess szét ha kudarc ér.

Annyira nagy szükség van a szeretetre, mégis attól az embertől vonjuk meg ezt, akivel a legtöbbet vagyunk. Saját magunktól.
Ne aggódj, ha valami hibát elkövetsz, azt a társadalmunk minden adandó alkalommal az orrod alá dörgöli. Duplán nehéz a megoldáskeresés úgy ha még magad utálatára is időt, energiát fordítasz.

Konklúzió: melengessen meg minden nap ez a testes és imádnivaló dög!

Ezt a sorozatot a boredpanda.com-on találtam. Nem ismerem az alkotóját, de külön kaphatna egy piros pontot a teremtőnél a végső elszámoltatáskor, ugyanis akárhányszor olvasom, mindig kihúzom magam.
Igen, nekem ennyi elég.

Elnézést, a napokban jelentkezem egy normálisabb bejegyzéssel, de P. szavával élve “őszi fáradtságom” van. Addig hipnotizáljon titeket ez a kis para-szemű jószág. Nem tudok nem a szemébe nézni, őszintén szólva egyre félelmetesebb.

Gyér társadalmi életemben egy régi jó ismerősöm talált meg. 48 órán belül találd meg a kedvenc versed, linkeld be és kérj meg 10 ismerősöd, hogy tegyen ugyanígy. Megértettem a feladatot, 48 óra helyett egy hétre való gondolkodást adott, amikor is rá kellett jönnöm, hogy a kortárs lírának sem szakértője, sem olvasója nem vagyok.
Sajnálom, kedves kortárs költő barátom, annyira örülök a sikereidnek, elolvasom a te írásaidat is, de nem az én nyelvemen szól. Régi vágású vagyok, aki élvezettel fürdik az a múltban.
Ez a vers nem csak idejét tekintve régi, hozzá tartozik az én régi emlékezetem. Még mindig szívfacsaró, ahogyan vágyik/vágyunk a szeretetre.

József Attila

GYERMEKKÉ TETTÉL

Gyermekké tettél. Hiába növesztett
harminc csikorgó télen át a kín.
Nem tudok járni s nem ülhetek veszteg.
Hozzád vonszolnak, löknek tagjaim.
Számban tartalak, mint kutya a kölykét
s menekülnék, hogy meg ne fojtsanak.
Az éveket, mik sorsom összetörték,
reám zudítja minden pillanat.

Etess, nézd – éhezem. Takarj be – fázom.
Ostoba vagyok – foglalkozz velem.
Hiányod átjár, mint huzat a házon.
Mondd, – távozzon tőlem a félelem.

Reám néztél s én mindent elejtettem.
Meghallgattál és elakadt szavam.
Tedd, hogy ne legyek ily kérlelhetetlen;
hogy tudjak élni, halni egymagam!

Anyám kivert – a küszöbön feküdtem –
magamba bujtam volna, nem lehet –
alattam kő és üresség fölöttem.
Óh, hogy alhatnék! Nálad zörgetek.

Sok ember él, ki érzéketlen, mint én,
kinek szeméből mégis könny ered.
Nagyon szeretlek, hisz magamat szintén
nagyon meg tudtam szeretni veled.

1936. május

A rendhagyó lakhelyek sorozatom x-dik részében a lakhatásra alkalmas hajó keresésem osztom meg a nagyérdeművel.
Mindenek előtt leszögezem: nem tudom hogyan lehet egy hajóban elképzelni a családi életet. Legalábbis nem úgy ahogyan először találkoztam a témával még réges-régen Lyonban.
A Rhone parti sétányon magányos postaládák álltak közel a folyóparthoz. Nem tudtam mire vélni, de amikor közelebb mentünk, akkor láttam meg a kövezett kis utakat, majd a lépcsőt egészen a hajótestig. Józan paraszti ésszel azt gondoltam, hogy mekkora hülyeség, éppen a röghöz kötéssel lenyisszantották a dolog szabadság illúzióját. Ahol már postaládád van, ott vagy és kész.
Belegondolva: gyerekeid vannak, iskolába kell járniuk, te dolgozóban vagy. Egyszerűen nem teheted meg azt, hogy felhúzd a horgonyt és végigcsordogálva a folyón kiköss máshol. Nem vagy Johnny Depp féle vándor cigány a Csokoládéból. Akkor miért van hajód?

Egyrészt, mert sokkal olcsóbb az ára és a fenntartása mint egy azonos négyzetméterrel bíró lakás rezsije, vagy vételára. Nincs közös költség, bár biztosan kitalált a városok vezetősége valamilyen adót, díjat, hogy a folyóparton pecózhatsz.
Másrészt, a karbantartás kimerül abban, hogy néha lefested a külső burkolatot és leküldesz egy búvárt, hogy takarítsa meg a kagylóktól, feltéve ha sokáig akarod használni.
Mit kapsz? Egy olyan lakhelyet, aminek garantáltan csendesebb a környéke, mint akármelyik városi lakásnak, baromi jó kilátást, olyan képeslapokra illőt minden este. Ami a legjobb (szerintem) tavasztól őszig élvezheted a szabadtéri, folyóparti étkezést, grillezést, alukát délután stb.        

A lakóhajók másik fajtája a vándor lelkeknek szól, akik szeretik hallani ahogy suhannak a vízen. Nem is állandó ott élésre szól.
Északon, németalföld népénél és az angoloknál ismertem meg az ún.”narrow” keskeny hajókat. Keskeny csatorna, keskeny hajó.
Előtte tudtam meg, hogy mivel a franciáknál is kiterjedt a csatornahálózat, ott is vannak ilyen szépségek, nem csak azok a hombárok, amik állandó lakhatásra szolgálnak.
A folyami hajózás azért szimpatikus, mert nincs benne akkora kockázat, mint a nyílt vízi, tengeri hajózásnál, mégis kaland.
Csendes, elmélázó pihenésre alkalmas, amikor nincs más csak Te és a megélt pillanat. Mi lehet pihentetőbb? Fiatalként szabadságolásra, idősként nyári, szezonkalandozásra hív.

Magyarország vízrajza olyan gazdag, Nem értem, miért ne lehetne kis merülésű és méretű hajókkal kényelmesen elfurikázni rajta? Persze északon ez irányított, zsilipekkel szabályozott rendszer, nincs sodrása. Hmmm azt hiszem megválaszoltam a saját kérdésem.  
Akkor csak kuriózumként megmutatnék néhány hajó berendezést. Ráestem a kicsi, 2 személyt ellátó hajókra, nagyon szépen meg lehet oldani a kialakítást, ha vesszük a fáradtságot..legfőképpen pénzt.
Elbagatellizálva nem más, mint egy hegyes fém teknő, hátul motor, a teknő felett ráépítve a teteje. Fáj a szívem egyért.    

Még vállalkozás céljára is alkalmas!

Akinek számolatlanul áll rendelkezésre a della lovéria

Emlékeztetőként: lehetnénk hajós nemzet

A kutyám különleges helyet foglal el, elvégre nem én választottam bele az életembe, egyszerűen csak belesétált az Ő bumfordi és nagyon kedves módján.
Éppen jókor, egy befelé figyelő időszak társasága volt.
Azóta élőhelyet változtattam, már csak vendégként tudok vele foglalkozni. Nagyon sok mindent amit elértem vele, már elfelejtette. De attól még ő lesz a kiskutya akit én neveltem fel.  

http://www.boredpanda.com/beni-the-reason-why-i-love-dogs-1st-pic-june-3rd-pic-november/

A születésnapomon most nyáron készült először ez a sós süti. Nem is süti, annál nagyobb eresztés, mind adagban, mind beltartalomban.
Elő kell készülgetni hozzá, talán most először éreztem, hogy nekem is szükségem lenne egy olyan fasza aprítóra, amit a tv-shop árul.
Kb. 35-40 db lesz belőle és mindenki szerette eddig, nem olyan nagy adag.

A folyamatábra elkészítésekor rá kellett jönnöm, hogy a hiper szuper, meg okos telefonom rosszabb képeket készít, mint a 6 éves, lerottyant előző. Elnézést kérek miatta, az információ szerencsére így is átjön.

Zöldséges, baconos tekercs
Tészta:
80 dkg liszt
5 dkg (1 kocka) élesztő
4+1 dl tej
1 tk cukor
1 csapott evk só
1,5 dl olaj VAGY 10 dkg zsiradék

Töltelék:
25 dkg bacon
10 dkg savanyú uborka
2+1 tojás
1 nagy fej lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
1 kk só
1 nagy (450 ml) doboz tejföl
10 dkg sajt

Lekenés:
2 evk tejföl
1 tojás
Szóráshoz: lenmag, reszelt sajt, szezámmag, mák stb. 

Elkészítés:
Minden hozzávaló legyen szoba hőmérsékletű.
Tészta: 1 dl langyos tejbe keverjük bele a cukrot és morzsoljuk bele az élesztőt. Várjunk amíg felfut.
Szitáljuk le a lisztet, tegyük bele a sót. Kezdjünk el felkeverni a tejjel és az olajjal, majd végül a felfutott élesztőt.
Nem áltatlak, egy mócsing lesz, aminél úgy érzed, hogy sohasem áll össze, de nem szabad megijedni tőle! Gyúródeszkára szórjunk egy kis lisztet és borítsuk ki oda. Gyúrjuk át, egészen addig, amíg rugalmas összeállt tészta nem lesz belőle. Ez nagyjából 10 percet vesz igénybe. Takarjuk le és hagyjuk dolgozni az élesztőt 30 percig, 1 óráig.
Duplájára kel! Hatalmas dög lesz, mint egy pöffeteg!
Töltelék:
Amíg kel, addig vágjuk össze a belevalót. Aprítsuk fel az uborkát, a hagymát, a főtt tojást, a bacont. Reszeljük le a sajtot. Előrelátás végett, érdemes 2 felé osztani, mert 2 tekercs lesz.
A fokhagymát és kevés sót keverjük össze a tejföllel, úgy gondolkodjunk, hogy 2 részre osszuk, sőt, takarékossági szempontból vegyünk ki egy keveset a lekenéshez.
Összeállítás:
Nos a lééényt egy éles késsel vágjuk félbe, tegyük félre a többit. Egy lisztezett deszkán nyújtsuk ki. nagyjából 0,5 cm vastagság az ideális, még át tud sülni, de elég vastag, hogy tartson.
A tejföl felével kenjük meg a tésztát. szórjuk meg a zöldségek, a tojás és bacon, a sajt felével. Tekerjük fel, hengergessük kicsit, hogy a szélekre is jusson elég töltelék. Óvatosan vágjunk ferde vonalakat, így lesz szép háromszög. Vigyázva nyúljunk alá és tegyük sütőpapíros tepsibe. Kenjük le a tejföllel felkevert tojással és szórjunk rá valamilyen magot.
Légkeveréses sütőben, 180 fokon, 20 perc alatt átsül, sima gázsütőben kell neki 30 perc.